Trükkös lopások térinformatikai szemmel

2010 és 2017 között 72%-kal csökkent a trükkös lopások száma, melyek egyik legismertebb típusát az „unokázós” telefonhívások jelentik. A Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) segítségével az elsősorban a 60 év feletti lakosságot érintő bűncselekmény-típus esetszámai mellett azok időbeli tendenciája és térbeli eloszlása is megismerhető.

A bűnelkövetések szempontjából az egyik legveszélyeztetettebb korcsoport az időskorúak, vagyis a 60 év feletti lakosság. Rengeteg olyan esetről hallunk, amikor egy vagy több elkövető az időskorú áldozatot becsapva követ el bűncselekményt, legtöbb esetben lopást. Ilyenre példa egyrészt, amikor az elkövetők a közműszolgáltató munkatársainak kiadva magukat jutnak be a lakásba, másrészt az „unokázós” bűncselekmények, amikor pedig egy kétségbeesett hang hívja fel a nagyszülőt bajba jutott, azonnal pénzt kérő unokának kiadva magát. Szerencsére egyre több szemfüles nagymamáról és nagypapáról hallani, akik a bűnmegelőzési kampányoknak köszönhetően nem dőlnek be ezeknek a trükköknek, de a nyilvános bűnmegelőzési adatbázis szerint általánosságban sajnos még nem ez a jellemző.

A Lechner Tudásközpont által, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával fejlesztett és üzemeltetett Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) adatai alapján vizsgálható, hogy az úgynevezett „trükkös lopás” bűncselekménynél milyen szezonalitás, illetve térbeli mintázat figyelhető meg az országban, s valójában mennyire jellemző, hogy ennek a típusú bűncselekménynek a sértettjei 60 év felettiek.

A PRE-STAT nyilvánosan elérhető moduljaiban jelenleg 2010. januártól 2018. június végéig állnak rendelkezésre a regisztráció ideje szerinti, az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikából (ENyÜBS) származó bűnözés-statisztikai adatok, a pontosabb eredmények érdekében azonban a jelenlegi elemzésben teljes évek (2010-2017) adatai szerepelnek. Ezen adatokat kombinálva az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) társadalmi adataival, pontosabb képet kaphatunk a statisztikák alakulásáról.

A 2017-ben regisztrált összes, 214 887 db bűncselekmény közül csupán 874 eset minősült trükkös lopásnak, ám ezek közel 80%-a irányult 60 év feletti személy ellen (693 eset) – ez az arány jól megfigyelhető nyolc éves viszonylatban (1. ábra), és az éveken belüli havi bontásban is (2. ábra).

Az összes trükkös lopás, illetve az időskorúak sérelmére elkövetett trükkös lopás bűncselekmények trendvonala teljes mértékben együtt mozog a vizsgált időszakban, egymáshoz rendkívül közeli értékekkel. Az összességében alacsony esetszám mellett pozitív következtetésként vonható le, hogy a bűncselekmény esetszáma évről évre csökken, 2017-ben pedig átlagosan 72%-kal kevesebb eset történt 2010-hez képest. Havi adatokat használva nem látszik szezonalitás, így kijelenthető, hogy az elkövetések esetlegesen történnek, az év bármely szakaszában.

Az időskorúak sérelmére elkövetett trükkös lopások százezer időskorú lakosra jutó számát használva érdemes megvizsgálni, hogy ez a fajta bűncselekmény milyen területi eloszlást mutat megyei szinten 2017-ben. A 3. ábra jól szemlélteti, hogy a vizsgált bűncselekmény-típus esetében a főváros és a dunántúli megyék sokkal fertőzöttebbek a többi megyénél. Közülük is kiemelkedik Budapest (92,59 eset), valamint Baranya (83,58 eset), Tolna (44,54 eset) és Vas megye (31,18 eset).­*

Járási szinten vizsgálva az is egyértelműen láthatóvá válik, hogy Budapest és Baranya megye mely területein magasabb a trükkös lopások száma. (4. ábra).

 A statisztikai adatok sajnos nem mindig mutatják meg az okokat a tények mögött. Azt, hogy miért pont ezeken a területeken magasabb a trükkös lopások száma, további, leginkább helyben gyűjthető adatokkal, az ott élőkkel és a helyben működő szervezetekkel beszélgetve fejthetnénk meg. A PRE-STAT alkalmazásban elérhető adatok alapján annyi azonban kimutatható, hogy országosan az állandó lakosság 26%-át tették ki a 60 év felettiek 2017-ben. Az országos értéket Zala, Békés, Somogy, Tolna, Heves megye és Budapest haladta meg, mely alapján az időskorúak területi megoszlása nem tükrözi vissza teljes mértékben a trükkös lopások területi mintázatát, így ennek a bűncselekménynek a jelenléte nem indokolható egyértelműen ezzel az egy tényezővel.

Fentiek mellett is egyértelműen kijelenthető azonban, hogy a statisztikai adatok térbeli mintázatának vizsgálata nagy segítséget nyújthat a bűnmegelőzési akciók tervezéséhez, a lakosság bűnmegelőzési tudatosságának fejlesztését célzó preventív programok szervezéséhez, s nem utolsó sorban az elkövetési magatartás megfigyeléséhez, az azonos „trükkök” alapján a bűnelkövetők „működési területének” lehatárolásához, s ezáltal a kézre kerítés hatékonyságának növeléséhez.

A fertőzöttebb területek kiemelése mellett azonban fontos megjegyeznünk, hogy a megyék 60%-ához, a járásoknak pedig több, mint 82%-ához kedvezőbb értéket párosíthatunk 2017-ben a két tematikus térkép alapján.

Összegezve elmondhatjuk, hogy a trükkös lopások, illetve azon belül az időskorúak sérelmére elkövetett trükkös lopások száma nem képvisel magas arányt az összes bűncselekményen belül, de emellett is évről évre csökken 2010 óta. Ezek a bűncselekmények leginkább a dunántúli területekre jellemzők, az azonban az egész országra igaz, hogy sértettjeik egyértelműen a 60 év feletti lakosság köréből kerülnek ki. Éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra – s gondolhatunk itt erre szakosodott szervezetekre, a rendőrségre, de ugyanúgy saját magunkra, valamint családtagjainkra is -, hogy ez a korcsoport több preventív jellegű programban vegyen részt, az ilyen jellegű kampányok, ismertetők, médiumok elérjék őket. Többek között ebben játszik fontos szerepet a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, mely szervezet támogatásával valósult meg a cikkünk alapját képező, a lakosság számára is elérhető Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár is.

­* Cikkünk korábbi verziójában a fővárosi és megyei esetszámok tévesen jelentek meg, az elírásért elnézést kérünk.